Legutóbbi ételkészítési óránkon a (sűrítési, dúsítási mellett) a bundázási eljárásokat tanultuk. Különösen figyelmes lettem az "olasz" bundázásra, mert nagyon szeretem a sajtot, és a bundában sült húsokat is. Most konkrét receptet nem kaptunk, de a tanárunk elmagyarázta az eljárást, és ez alapján nekiláttam. Úgy gondoltam, hogy vasi pecsenyének pácolt tarját fogok olasz bundában kisütni. Nekiálltam:
A Tescoban nagyon szép tarja szeleteket kaptam. Igyekeztem reszelt parmezán sajtot is venni. Nem nagyon ismerem ki magam az olasz kemény sajtok nevezéktanában, így vettem két fajtát is, amiről azt gondolom, hogy ha nem is pont parmezán, de valami olyasmi.Vagy nem :)
A húst óvatosan, frissentartó fólia alatt, hogy ne fröcsköljön, kiklopfoltam. Jó sok fokhagymát pucoltam és reszeltem le sajtreszelőn. Majd a húsokat hagymával viszonylag gazdagon bekenve tejes pácba tettem.
Másnap délelőtt vettem ki a hűtőből. Kisebb barna foltok jelentek meg a húsokon, de alaposan ellenőrizve az illatát, nem éreztem semmi rosszat.
Leöntöttem a tejet róla. Az ételkészítés oktatásunk szerint a bundát felvert tojással kell készíteni, úgy, hogy a tojást parmezánreszelékkel és minimális liszttel kell sűríteni. Készítettem ilyen bundázásnak való keveréket.
Éppenséggel nem tűnt rossznak, de egy nagyobb szelet húst lisztezve, majd alaposan belemártva nagyon sokat vett fel. Lényegében 3 tojásból és 100 gramm reszelt sajtból max. 3 szelet húst lehet bepanírozni. Vagy talán inkább csak kettőt. Nem tudom mekkora a dolog kiadóssága, de én úgy éreztem, hogy extra gyorsan fogy a bundázó anyagom.
A tanárunk külön felhívta a figyelmet, hogy több helyen rosszul van a recept. Találtam is alternatív megoldást netes videóban: ott azt mondták, hogy panírnak a parmezánreszeléket ÉS zsemlemorzsát használjunk felesben. Sejtve, hogy nem ez a "hivatalos" megoldás, a vége felé mégis alkalmaztam, mert nagyon fogyott a tojás és a sajt is, és még hátra volt vagy 4 szelet bundázni való hús.
A hússzeleteket lassú tűzön, sütőmargarinban sütöttem (a tanárunk vajat mondott, de nem volt otthon annyi, összességében így is elment kb. fél kg margarin).
Azok a szeletek, amit még csak sajtos tojással paníroztam, sárgásabbak lettek, amibe zsemlemorzsa is került, azok jobban hasonlítanak a hagyományos bécsi szelethez.
Értékelés: ízre kifejezetten kellemes, vendéglői minőség érződik, még másnap újramelegítve is nagyon finom. Itt-ott a bunda nem lett egybefüggő, illetve kiadóssága miatt a parmezánt az utolsó szeleteknél zsemlemorzsával feleztem. Így az eredmény nem olyan különleges, inkább egy jobban sikerült klasszik rántott húsra hajaz. Jól sikerült a hús átsütése is, nem égett meg. Eredmény: 6/10.
